Sporthírek

Sport hírek, elemzések és érdekességek. Sport rovatunkban követheted a kedvenc sportolóiddal, csapataiddal kapcsolatos legfrissebb híreket.
Fradi- UTE

A Ferencváros – Újpest derbi elé

Ma délután 17.30 órakor a magyar labdarúgás legnagyobb rangadója következik. A két ősi rivális, a Ferencváros és az Újpest csap össze.

A két csapat több mint százéves közös múltjában számtalan klasszikus mérkőzés, dicső győzelmek, fájó vereségek, rengeteg világklasszis futballista, védhetetlen bombagólok, ördöngös cselsorozatok, no és megannyi felejthetetlen mellékszereplő található.

A következő történet az egyik olyan úriemberről szól, aki sosem lépett pályára egyetlen meccsen sem, ennek ellenére mégsincs olyan szurkoló, aki ne ismerné őt!

A CSODA – „KALAP”

A nyolcvanas évek elején járunk, kettős rangadót rendeznek a Népstadionban, „alig” hatvanezer néző látogatott el a két felettébb izgalmasnak ígérkező derbire.

Honvéd – Vasas, Ferencváros – Újpest.

A négy topcsapat.

Ahogy minden alkalommal, én és az időközben az élvonalbeli futballtól visszavonuló édesapám is helyet foglaltunk a lelátón.
Mielőtt megkezdődött volna a második mérkőzés, vagyis a zöldek és a lilák  meccse, hirtelen egy öblös hang ütötte meg a fülünket:

– A frutti, a töki, a nápolyi!

Odanéztem, és egy fehér kalapos úriembert láttam, ahogy fonott kosárral a kezében masírozik a sorok között, és amerre jár, két kézzel szórja a fruttit az egyre feszültebb szurkolók felé.
Néhányan fizettek is neki, de ő meg sem számolta a pénzt, csak nemes egyszerűséggel begyűrte a zsebeibe.

Aztán kisvártatva mellénk keveredett, és felfedezett egy, a közelünkben ülő zöld-fehér sálat viselő ferencvárosi drukkert.
No, akkor aztán mondókát váltott, és teli torokból üvöltötte, hogy „Hajrá Fradi!”, és „Hogy ki a jobb? FTC!”

Apámra néztem, hogy mit szól ehhez a produkcióhoz, de ő csak mosolygott egyet, és így szólt:

– Ő Kalap, a hangulatfelelős! Imádom őt, mert ő a legnagyobb futballdrukker, akit valaha ismertem! És az sem zavar, hogy fradista! Hiszen senki sem lehet tökéletes – viccelődött, majd hozzátette: – Kalap egy csupa szív ember!

Ebben a pillanatban a  fruttiárus észrevett bennünket, és rögvest  abbahagyta a zöld-fehéreket éltető rigmusokat, majd széles vigyorral apám felé kiáltott:

– Ki a legnagyobb király? Dunai Ede a legnagyobb király!

És aztán ennek örömére a kezembe nyomott egy maréknyi édességet, majd lazán tovasétált, tovább fokozni ezt az amúgy sem akármilyen hangulatot.

Ahogy megtudtam, ő volt Zöllei János, alias „Kalap”, aki nélkül nem rendezhettek meg egyetlen Fradi-meccset, egyetlen kettős rangadót, sőt talán egyetlen valamirevaló sporteseményt sem.

Aztán idővel elmúltak ezek a dicső évek,  megüresedtek a lelátók, és sajnos Kalapot sem láthatjuk többé.
Az évtizedek alatt ködbe veszett minden, ami miatt érdemes volt futballszurkolónak lenni…
Márpedig az a csodálatos hangulat, az a ma már csupán pislákoló lánggal égő szenvedély azóta is mindennél jobban hiányzik.
Hiányzik, de ma már más idők járnak, és félő, hogy az a bizonyos tűz talán soha nem fog úgy lobogni, mint akkoriban, a felejthetetlen hetvenes- nyolcvanas években, a kettős rangadók villanyfényes estéin.

Van azonban egy örök igazság, amelyet apám ekkor, a legelső találkozásunkkor mondott Kalapról, és amely ma is itt cseng a fülemben:

– Apu, ha Kalap fradista, akkor miért istenít téged, és miért ad nekem nápolyit?

– Mert ő is tudja, amit mindenkinek tudnia kellene. Vagyis hogy mi lilában és ők zöldben nem ellenségek, hanem csupán ellenfelek vagyunk. És az ellenfelet tisztelni kell, mert nélkülük fabatkát sem érne semmilyen dicső győzelem. Ezt jegyezd meg kisfiam, mert pontosan erről szól a sport…

Reméljük, hogy ma is erről szól majd, mert az borítékolható, hogyha hatvanezer nem is, de tízezer szurkoló biztos kint lesz az Üllői úton, hogy parázs hangulatot teremtve visszacsempésszenek valamit a régi szép időkből. A derbik hőskorából…

A mérkőzést az M4 csatorna élőben közvetíti.