Múlt héten elkezdődött az egyetemes sport legnagyobb ünnepe, vagyis a labdarúgó-világbajnokság, azonban mi magyarok (sajnos), mint kívülálló szereplők maradtunk, azaz csak másik, szimpátia alapon működő csapatokat tudunk csodálni.
Kedden például hihetetlen volt szembesülni azzal, hogy a vébé egyik leggyengébb alakulatának tartott Szaúd-Arábia véghezvitte a csodát, és legyőzte Góliátot, vagyis a futball történetének egyik legjobb csapatát, Argentínát. Ismeretlen arab futballisták találtak magukat szemben a világ legjobbjaival, de nemhogy megrettentek volna, harcosak léttel.
Akkor azt hittük, hogy egyszer volt Budán kutyavásár. Ezt a szöveget már úgyis annyiszor hallottuk, biztos van benne egy kicsi igazság.
Nem is tévedhettünk volna nagyobbat.
Szerdán ugyanis a labdarúgás istenei újra megemelték a tétet. Nem is kevéssel.
A négyszeres világbajnok német válogatott volt az áldozat, amelyet a lesajnált Japán oktatott. Thomas Müller és társai számára ez különösen azért kellemetlen, mert ebben a csoportban találjuk a spanyol nemzeti tizenegyet is, amely vllámrajtot véve kiütötte Costa Ricát.