Egy korábbi cikkünkben részletesen leírtuk a regisztráció/validáció folyamatát. Megállapítottuk, hogy a magyar szabályozás talán a legszigorúbb az európai szabályozásokat illetően. Az összes közül talán ez a legösszetettebb, emiatt a legidőigényesebb, de mindezeknek köszönhetően, ez a legalaposabb.
100%-osan sosem lehet biztos abban a szervező, hogy az éppen regisztráló játékos tényleg megegyezik-e azzal a személlyel, akinek az adatait /dokumentumait töltik fel, de minél alaposabb ez a folyamat, annál nehezebb kijátszani.
Amennyiben megnézzük, mi a helyzet a játékosvédelem terén, akkor a helyzet nem túl ideális. Itt sem elkeserítő amit látunk, de itt már lenne lehetőség fejlődésre. Az online szerencsejáték esetében kisebb, míg földi üzemeltetés esetében nagyobb a lemaradás.
A játékosvédelem fontos az adott államnak, a szervezőnek és természetesen a játékosnak is. Az államnak fontos, mert az nem lehet cél, hogy a játékosokat „tönkre tegye” a szerencsejáték-szervező. Minél több szerencsejáték-függő van, minél több olyan állampolgár van, akinek adósságai vannak, akiknek tönkre ment a házassága, akik elvesztették a munkájukat a játék miatt, az egytől-egyig probléma az államnak. A felelős játékszervezőknek (akiknek MGA vagy valamilyen európai engedélyük van, már szinte mind ilyenek) is fontos, hogy a játékos minél tovább játékos tudjon maradni. Nekik sokkal jobb egy olyan játékos, aki hetente párszor belép az oldalra és játszik pár órát vagy éppen fogad párszor, mint egy olyan játékos, aki játszik egy-két hónapig, esetleg évig és mindenét elveszíti. Ha a játékos mindenét elveszíti (és itt nem csak pénzről, hanem egzisztenciáról, családról beszélünk), nem lesz miből játszania, azaz a szervezőnek nem lesz belőle pénze hosszútávon.
A játékosnak is fontos lehet a játékosvédelem, csak sajnos nem mindenki van tisztában azzal, hogy milyen lehetőségei vannak. Sokan nem tudják, hogy lehetőség van időszakos önkizárásra, a játékosok maximálhatják, hogy mennyit fizessenek be, mennyit veszíthetnek, mennyi időt tölthetnek játékban…
A játékos beállíthat napi/heti/havi időintervallumokat, azaz tökéletesen megtervezheti, hogy a havi bevételeiből, fizetéséből mennyit szán játékra. Ha mindezt a játék megkezdése előtt teszik, azaz hideg fejjel, akkor tényleg játék maradhat a játék. Emiatt is lett MARADJON JÁTÉK az SZZRT. játékosvédelmi cselekvési programjának a neve. Ők többek között középiskolákba járnak és már ott felhívják a fiatalok figyelmét arra, hogy milyen veszélyes lehet a nem kontrollált szerencsejáték.
Amennyiben összehasonlítjuk a magyar játékosvédelmi szabályozást a máltai szabályozással, akkor azt tapasztaljuk, hogy a magyar szabályozás szigorúbb. Ha a játékos beállít egy időszakos önkorlátozást a magyar engedéllyel rendelkező szerencsejáték oldalon, akkor azt már nem tudja visszavonni, csak szigorítani tud rajta. Például beállítja, hogy a következő 30 napban maximum összesen 100.000 forintot fizethessen be, akkor ezt visszavonni nem tudja, de bármikor módosíthatja 50.000 forintra. Önkizárás esetén van némi méltányosság. Ha a játékos több mint 180 napra (fél év) zárja ki magát a játékból, akkor 180 napot követően kérheti az önkizárás eltörlését. Ha ennél rövidebb időszakra zárta ki magát a játékos, akkor erre nincsen lehetőség, meg kell várni, hogy leteljen a beállított időintervallum. Az MGA termekben a játékos meggondolhatja magát, írhat az ügyfélszolgálatnak és ott általában 48 óra múlva feloldják az önkorlátozást/önkizárást. Esetleg megkérdezik, hogy miért zárta ki magát a játékos…
Ha nyugatabbra nézünk, ott már jóval komolyabb játékosvédelmi szabályok vannak. Vannak olyan országok, ahol a regisztráció része az önkorlátozási beállítások kötelező megtétele. Az egyik legkorrektebb (nálunk sajnos ilyen nincsen) játékosvédelmi beállítás, hogy a játékos beállíthatja, hogy ha egy bizonyos szintet elér az egyenlege, akkor azt azonnal fizesse ki a rendszer, ne tudja visszavinni játékba. Ha emellett van egy jól végig gondolt befizetési korlátozása, akkor egy nagyobb nyereményt nem tud rövid idő alatt elveszíteni.
Bizonyos országokban nem lehet bónuszt adni 24 év alatti játékosnak. Úgy gondolják, hogy egy 24 év alatti állampolgár még nem rendelkezik állandó jövedelemmel (pl: egyetemista), vagy még nincsen akkora bevétele, hogy szerencsejátékra költsön. A játékból nem zárják ki, de a szervező nem ajánlhat neki semmi olyan bónuszt, ami játékba csábítja.
Ezekben az országokban a szervezőknek folyamatosan monitorozni kell a játékosok veszteségeit. Ha azt tapasztalják, hogy egy adott játékos túl sokat veszít, akkor fel kell venni vele a kapcsolatot, és meg kell győződni róla, hogy ez nem veszélyezteti az egzisztenciáját.
Ezekből a példákból is látszik, hogy jók a magyar szabályok, de lehetne még szigorítani a játékosok érdekében.
A földi üzemeltetés tekintetében jóval komolyabb a lemaradás, mert ott Magyarország esetében csak az önkitiltás/önkizárás lehetséges. A játékos a földi kaszinókban nem tud beállítani önkorlátozó intézkedéseket. Ez csak azokban a kaszinókban lehetséges, ahol úgynevezett „cashless” (készpénz nélküli üzemeltetés) van. Ezekben a kaszinókban a játékosi kártya segítségével tudnak játszani a kaszinóban. Ezekkel a kártyákkal már lehetőség van arra, hogy a játékos különböző önkorlátozó beállításokat tegyen.
A játékosvédelem esetében is szóba kell hoznunk a 2023. január 1-től hatályos szerencsejáték törvényt. A játékosvédelmi beállításoknak is akkor lesz valós értelme, ha az illegális szervezők oldalai már nem lesznek elérhetők Magyarországon. Ugyanis a jelenlegi helyzetben sajnos az illegális szervezők a játékosvédelmi korlátozások haszonélvezői. A játékos beállít mondjuk egy 1 hónapos veszteség limitet, majd pár nap alatt eléri azt. Ha nem lennének illegális szervezők, akkor nem tudna játszani a hónap fennmaradó részében (ez lenne a cél). A mostani helyzetben nem kell kivárnia, hogy leteljen az 1 hónap, belép bármelyik illegális oldalra és játszik, azaz teljesen értelmetlen volt az önkorlátozás.