2005 nyarán a tárnoki Milák házaspár, Ildikó és Miklós úgy döntöttek, hogy elérkezett az idő, a gyermekük már elég nagy ahhoz, hogy megtanuljon úszni.
Az elhatározást tett követte, az egyik délután kézen fogták az öt és féléves Kristófot, és meg sem álltak vele a néhány kilométerre fekvő érdi úszóiskoláig, ahol egy bizonyos Egerszegi Klári fogadta a családot.
A név nem véletlenül ismerős minden magyar sportszerető ember számára, az oktató hölgy ugyanis nem más volt, mint az ötszörös olimpiai bajnok úszó, Egerszegi Krisztina testvére.
Úgy festett tehát, hogy a még óvodáskorú kisfiú jó kezekbe került, ám annak ellenére, hogy a családi ház alatt kialakított mindössze nyolcszor négyméteres tanmedence nem tűnt félelmetesnek, Kristóf kissé megszeppent a látványtól, és csak nem akarta elengedni az édesanyja szoknyáját.
Ildikó nem lepődött meg a gyermeke reakcióján, ha valaki, hát ő aztán minden rezdülését ismerte, így tudta, hogy csak egy kis bátorítás kell neki, és menni fog minden, mint a karikacsapás.
Éppen ezért ránézett, megsimogatta a buksiját, és szeretetteljes hangon így szólt hozzá:
– Kristóf, győzd le magad!
És ekkor varázsütésre minden megváltozott, az addig félénken pislogó fiúcska elindult a medence irányába, és rövidesen megtette az első karcsapásokat a vízben.
Klári oly nagy szakértelemmel és türelemmel tanítgatta, hogy nem is volt kérdés, hogy Kristóf legközelebb is örömmel jön majd az oktatásra. És a szülők másnap is, harmadnap is útra keltek vele, hogy a kisfiuk mielőbb megtanuljon úszni.
Így ment ez hónapokig, aztán évekig, mire kiderült, hogy Kristóf nem csupán szorgalmas, de rendkívül tehetséges is. Versenyezni kezdett, és egyre-másra érte el a szebbnél szebb eredményeket.
Ilyenkor minden egyes alkalommal, mielőtt a medencébe ugrott volna, az édesanyja odament hozzá, és a fülébe súgta a varázsigét:
– Kristóf, győzd le magad!
És Kristóf megfogadta a tanácsot, nem az ellenféllel törődött, hanem saját magával. Egy idő után már nem csak a korosztályában, hanem az idősebbek között is a legjobb lett. Lehetett az országos bajnokság, Európa-bajnokság, vilagbajnokság vagy éppen az olimpia, a kedvenc számában, a 200 méteres pillangóúszásban már előre oda lehetett volna neki adni az aranyérmeket, annyira kiemelkedett a mezőnyből.
Ma este pedig újra vízbe ugorhat a Duna Arénában, hogy 100 pillangón egy újabb aranyéremmel szerezzen földöntúli boldogságot sok millió magyarnak, úgyhogy ezúttal is szóljon a „Kristóf, győzd le magad!”
Kristóf tehát huszonegy éves korára elérte mindazt, amelyről sokan csak álmodozhatnak, azaz pillanatok alatt egy egész ország kedvence lett.
Pedig mintha csak tegnap történt volna, hogy egy pici, öt és fél éves, megszeppent fiúcska nem akarja elengedni az anyukája szoknyáját az érdi úszóiskola medencéje mellett…