62 évvel ezelőtt, 1962. január 21-én született Rostás Sándor, az Újpesti Dózsa, a Szolnok és a Debrecen egykori remek középpályása, aki a lila-fehérek színeiben 1987-ben Magyar Kupát nyert, sőt bajnoki ezüst- és bronzérmet is a nyakába akasztottak.
Ez eddig szép és jó…
Ám a happy end, ahogy oly sokszor, ezúttal is elmaradt, az újpesti szurkolók egyik nagy kedvence, Rostás Sándor öt évvel ezelőtt, két nappal az 57. születésnapját megelőzően itthagyott bennünket. Ráadásul nem akármilyen körülmények közepette.
De kezdjük az elején…
A kiváló rúgótechnikájú játékos Jászjákóhalmán született és miután már kisiskolás korában kiderült, hogy rendkívül tehetséges és ügyesen bánik a labdával, első szóra leigazolta a közeli Jászberényi Vasas együttese.
Innen lépésről lépésre vezetett felfelé az útja, mígnem 1985-ben egy bizonyos Temesvári Miklós – aki akkoriban az Újpesti Dózsa mestere volt – ment el a másodosztályú Szolnokban pallérozodó tehetségért, hogy a csapatához, a Megyeri útra csábítsa.
Sokan nem tudták mire vélni ezt az igazolást, ám az idő Temesvári mestert és a gyakran fehér kesztyűben futballozó klasszist igazolta, aki bombagólokkal hálálta meg a bizalmat.
Ekkortájt olyannyira jól ment neki a játék, hogy még a Mágus, vagyis Verebes József is a szárnyai alá vette, és egy felejthetetlen mérkőzésen (Magyarország – Lengyelország 5-3) be is mutatkozhatott a címeres mezben.
Aztán egyik pillanatról a másikra minden megváltozott…
Nen sokkal ezután váratlanul Debrecenbe igazolt, majd visszatért korábbi sikerei helyszínére, Szolnokra, hogy elfelejtve, mindössze 31 esztendősen Nádudvaron fejezze be a pályafutását.
Ki tudja, hogy mi történhetett?
Sportszerű életet élt, ezzel nem lehetett probléma. Talán valakit odafent a származása zavarta?
Sosem fogjuk megtudni, de tény ami tény, a bombagólok mestere amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan is távozott…
Később Rostás Sanyi, az újpestiek egykor volt ünnepelt kedvence az élete végét sajnos rendkívül nehéz, már-már kilátástalan körülmények között élte meg, amíg aztán az ötvenes évei közepén az egészsége is véglegesen megromlott.
Végül a kiváló rúgótechnikajú egykori klasszis mindössze 56 esztendősen, szinte nincstelenül, magára hagyatva hunyt el.
2019 januárjában szülőfalujában, Jászjákóhalmán helyezték örök nyugalomra, ahol újpesti érmeivel, kupáival és egy lila-fehér futball-labdával együtt temették el.
Mert az Újpest volt az élete…
Végnapjairól akár könyvet is lehetne írni, mindenesetre tény, hogy az egykor ünnepelt újpesti klasszis olyan körülmények között távozott el tőlünk, amely méltatlan lenne bármelyik embertársunk számára…
SANYI, NEM FELEJTÜNK, NYUGODJ BÉKÉBEN!
Néhány csodaszép gólja:
Tedd meg első befizetésed, és legyen tiéd az akár 50.000 Ft értékű sportfogadási bónusz! (x)